A diszlexia kezelésének módszerei
A pedagógusoknak tisztában kell lenniük azzal, hogy az olvasás és az olvasástanulás nem természetes fejlődési esemény. Az olvasás elsajátítása folyamat, amely magában foglalja a gyermeknek két fő készségét – a nyelvi fejlettséget és a szöveg dekódolását, a printtudatosságot. Ha e két dolog egyike hiányzik, akkor az ember eszközszinten nem tanul meg olvasni, ami hatalmas hátrány, hiszen az olvasás minden más tanulás és fejlődés alapja.
A tanulmány ezen része azt tárgyalja, hogy milyen a kívánatos olvasástanítás. Felvázolja, milyen szolgáltatásokat és segítséget kell igénybe vennie egy diszlexiás diáknak, és a pedagógus hogyan tudja őt ebben a folyamatban segíteni.
Olvasástanítás
A tudomány mára eljutott arra szintre, hogy tisztában van az olvasástanítás pszichológiájával és valamennyi nyelv esetében leírta a leghatékonyabb metodikát. Nagy számosságú kutatás eredményeit olvashatjuk, amelyeket olyan alfabetikus nyelveken végeztek, mint pl. az olasz, az angol, a norvég, a svéd, de sok más egyéb nyelven, amelyek írásbelisége betű-hang megfeleltetésen alapul.
Az alfabetikus nyelvek olyan nyelvek, amelyek betűket használnak a nyelv hangjainak megjelenítésére. Ha a tanuló ismeri a nyelvet, és megérti a betűk és a hangok közötti (egy adott nyelvre jellemző) kapcsolatot, könnyedén tanul meg olvasni.
Tunmer és Hoover 1992-ben végzett kutatása az olvasás elsajátításának módját vizsgálta, és összegyűjtötte a tényleges olvasáshoz kapcsolódó specifikus kognitív készségeket. Ma már megértjük, hogy bár a kognitív készségek (mint például a memória, tájékozódás) vagy a fizikai képességek (pl. szemmozgások) elengedhetetlenek az olvasáshoz, ezek fejlesztése önmagában még nem hat terápiásan az olvasási nehézségek oldásakor.
A National Reading Panel (USA) 2000. évi jelentése
1997-től kezdődően több mint 100 000 tanulmányt gyűjtött össze, és értékelt ki az Országos Gyermekegészségügyi Intézet által létrehozott amerikai kormányzati testület, amelyet National Reading Panelnek (NRP) hívtak. Az NRP három éven át dolgozott azon, hogy áttekintse a hatékony olvasástanítással kapcsolatos összes releváns kutatást.
Az NRP 2000-es jelentésében a legfontosabb következtetés az, hogy az egyetlen hatékony olvasási megközelítés a közvetlen specifikus olvasástanítás – ez a fonológiai alapú olvasás, amely öt olvasási folyamatkomponenst foglal magában, és amely kifejezetten egy konkrét tanuló igényeihez igazodik.
Nagyon fontos megértenünk, hogy az olvasás elsajátításának végső célja a szövegértés.
Az értő olvasás öt összetevője
Az olvasással kapcsolatos összes kutatás értékelése és az olvasási folyamattal kapcsolatos különféle elképzelések értékelése után az NRP megfogalmazta az olvasási folyamat fő összetevőit, melyek a következők:
- Fonéma tudatosság – ez az a folyamat, amelynek során az olvasó megérti, hogy a szavak különálló hangokból állnak, a személy képes különbséget tenni ezek között a hangok között, és velük műveleteket tud végezni. Ez a képesség egy alfabetikus elv alapja – az az elv, amelyet a tanuló – olvasó internalizál, és amely kimondja, hogy minden beszédhangot egy, vagy több betű képvisel.
- Ortográfia – az a képesség, hogy az egyes beszédhangokat egy, vagy több betűvel feleltetjük meg. A gyermeknek meg kell értenie, hogy a különálló hangok szavakat alkotnak. Az, aki képes erre, könnyen kimondhat olyan leírt szavakat, amelyeket még soha nem látott vagy hallott.
- Folyékonyság – a szöveg pontos és gyors dekódolásának képessége.
- Szókincs – azok a szavak, amelyeket az embereknek tudniuk kell ahhoz, hogy kommunikálni és olvasni tudjanak. A magyar köznyelvi szövegek esetében ez nagyjából 5000 szóra tehető.
- A szövegértés az olvasás célja, mert megértés nélkül a szavak dekódolása csak haszontalan folyamat.
Az NRP munkája annak megértéséhez vezetett, hogy egy hatékony olvasástanítási módszernek vagy tantervnek a következő összetevőkkel kell rendelkeznie:
- a fonológiai tudatosság fejlesztése
- az artikulációs bázist alkotó beszédhangok percepciójának fejlesztése
- módszerek az összeolvasási készség kifejlesztésére és begyakorlására
- a szövegértés fejlesztése
- a szóolvasó képesség megsegítése
- szókincsbővítési technikák – mentális lexikon bővítésének technikái.
Minden hatékony olvasástanítási módszernek szem előtt kell tartania az olvasás öt összetevőjét, és alkalmazása során meg kell jelennie a hat fejlesztési egységnek. Ha ezen összetevők bármelyike hiányzik, vagy nem kellően kidolgozott, a módszeralkalmazás valószínűleg nem hozza meg a várt eredményességet.
Értékelés – Hogy áll a tanulója az olvasás terén?
Még ha ezek az összetevők az alkalmazott módszerben jelen is vannak, fontos, hogy a pedagógusok főként az olvasástanulás kezdetén minden tanuló olvasási szintjét gyakran mérjék fel. Az értékelésnek normaalapúnak kell lennie, és az eredményeket nyomon kell követni.
Az értékelés lehet egyszerű: a tanár meghallgatja a tanuló hangos olvasását, feljegyzi a hibákat és a percenként helyesen elolvasott szavak számát. Az eredményeket összehasonlítja az osztály többi tagjának eredményeivel. Ha az olvasási készség jelentősen elmarad az osztályátlagtól, a pedagógus értesíti a szülőket, és keresi az egyéni megsegítés lehetőségeit.
Az NRP ajánlást tesz arra, hogy az olvasás-korrekciót azonnal biztosítsák azoknak, akik jelentőse

n az életkor/osztályzati normák alatt olvasnak. A beavatkozást 4 hetes olvasástanfolyam keretében heti 4 alkalommal, napi 40 percben érdemes realizálni. Azok a tanulók, akiknek pontszámai nem javulnak, 4 hétig további olvasás korrepetáláson vesznek részt.
Diszlexiáról/olvasási zavarról akkor beszélünk, ha a tanuló olvasási teljesítménye 1,5 szórással az életkor/osztálynorma alatt van. Azokban az országokban, ahol nincs nemzeti olvasási norma, az iskoláknak/tanároknak kell kialakítaniuk bizonyos értékelési rendszert, ami alkalmas az olvasási képesség megismerésére.
Magyarországon a Meixner-módszer (1967) a leggyakrabban alkalmazott diszlexia reedukációs és prevenciós olvasástanítási lehetőség. A diszlexia megelőzés és reedukáció szakemberei:
- Logopédusok, nyelv-és beszédfejlesztő pedagógusok
- Gyógypedagógusok
Magyarországon az „Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézet” országosan és ingyenesen nyújt terápiát sajátos nevelési igényű gyermekeknek. A következő feladatokat látja el:
- Sajátos nevelési igényű gyermekek számára (beleértve a diszlexiás gyermekeket is) oktatási és terápiás szolgáltatást nyújt
- Szegregált köznevelési intézmény keretében neveli-oktatja az együttnevelésre kevéssé alkalmas gyermekeket
- Utazó gyógypedagógiai hálózat működtetésével segíti az SNI gyermekek inklúzióját a többségi általános iskolában
- Tanácsadást nyújt integráló pedagógusoknak
- Támogatja a szülőket
- Kiegészítő vizsgálatokat szervez
Az olvasás és írás zavarainak kompenzálási módjai
A diszlexiás tanulók hatékony oktatásának, olvasásuk terápiás megsegítésének területén szerte Európában a skandináv országok struktúrája a leginkább előremutató.
Fontos megjegyezni, hogy államilag biztosítottak a diszlexia okozta hátrányok leküzdésére alkalmas szolgáltatások, az eszközök és technológiák, a tanuló szüleit költség nem terheli. Nem helyi/önkormányzati döntés alapján, hanem a sajátos nevelési igény diagnosztizálását követően a többletpedagógiai szolgáltatásokat országos hatóság biztosítja a tanulónak. Minden diák -a diszlexia diagnosztizálását követő egy hónapon belül- megkapja a szolgáltatásokat és a tanulását segítő eszközöket (használatukra való képzést).
Mindkét országban vannak digitális vizsgadolgozatok is. Ez azt jelenti, hogy a diszlexiás diákok pontosan ugyanazokat a kisegítő technológiákat használhatják a nagy téttel rendelkező vizsgákhoz, mint amiket használnak a mindennapi tanulmányaik során.
